1.0eszti blogjahttps://eszti.cafeblog.hue s z t ihttps://eszti.cafeblog.hu/author/eszti/<a href="https://eszti.cafeblog.hu/files/2013/01/416841_505049269526611_1855834445_n.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-56" src="https://eszti.cafeblog.hu/files/2013/01/416841_505049269526611_1855834445_n.jpg" alt="" width="403" height="403" /></a>   <p style="text-align: justify">Tegnap délután (pontosítok: kora du., sőt, inkább az ebéd utáni időintervallumban) elbattyogtam a postára. Egy csomagot kívántam útjára indítani, továbbá 2 db képeslapra volt szükségem - egyiket bélyeggel kértem. A postán -nem meglepő, mikor nem?- kígyózó sorok fogadtak. Persze, ügyintéző ablak 4 volt nyitva (+2 olyan, ahova úgysem megy senki, vagy maximum óránként 1 delikvens látogatja) - mindegyiknél pont ugyanannyi számú ügyfél tolongott. Gyorsan végigpásztáztam a sorban állók kezét, szatyrát - ki mit, mennyit, mekkorát akar befizetni, feladni. Beálltam egy -látszólag- gyors(abb) ablakhoz. Igen ám, csak egyet nem vettem figyelembe. A postatündér kilétét. Nekem sikerült a tündérkirályfit kiválasztani. Fééérfi... Ebből sok jó nem sülhet ki, gondoltam..., de aztán meggyőztem magam, és sutba dobtam az előítéleteim (korai & kár volt...). Sorra kerültem: -Ezt a csomagot szeretném feladni elsőbbségivel. Átveszi, leméri, nyomkodja a számítógépet, ráragasztja az elsőbbségi matricát, majd megkérdi: -Tudja, ugye, hogy holnapra nem fog oda érni...? -Hogyhogy nem ér oda holnapra?! Direkt azért elsőbbségivel adom fel! - itt még nyugodt voltam. -Ilyenkor mindenki mindent elsőbbségivel ad fel. Túl sok a küldemény, nem fogják tudni mind kikézbesíteni a kollégák! -De akkor miért fizetem az elsőbbségi plusz költségét??? Elvileg, amit tárgynap du. 5 óráig elsőbbségi jelzéssel bocsájtok útjára, annak másnap meg kell érkeznie! -Igen, Hölgyem, ELVILEG! Vagyis az elsőbbségi küldemények 90 %-át köteles a posta másnap kikézbesíteni. 10 % csúszhat. Kössz, ennyit még ki tudok számolni én is... Persze visszacsinálni már nem lehetett a folyamatot, a kis kék "priorated" matrica már rajt díszelgett a pakkon, így kénytelen-kelletlen fizethettem a kétséges, vagy ki lesz ma kézbesítve, vagy nem, vagy odaér Karácsonyra, a fa alá, vagy utólag viszi a "Jézuska" különleges elbánás különlegesen magas pluszköltségét... -Mindegy, odaér, amikor odaér - törődtem bele rezignáltan a sorsomba. Szeretnék még kérni 2 db karácsonyi képeslapot, és az egyikre bélyeget is legyen kedves! Kiválasztottam a sok förtelmes lap közül kettő kevésbé giccseset, addig ő a bélyegekkel vesződött. -Én csak 1 db bélyeget szeretnék! -Ja, nem 2 lesz? De hát 2 képeslapot kért! Portósan akarja feladni a másikat?! -Dehogy akarom portósan feladni!!! Viszont nyalni csak 1-et szeretnék! - itt már kicsit fogyatkozóban volt (nem a hold) a türelmem. -Jó, értem, elnézést. Ugye, elsőbbségivel akarja feladni a képeslapot? -Nem, simán szeretném feladni! -De úgy nem fog odaérni holnapra! -Miért, az előbb nem azt mondta, hogy az elsőbbségi levelek sem kerülnek már holnap kikézbesítésre? -Ja, de, de... -Ne haragudjon, de AKKOR MEG MI A FFF...RANCÉRT FIZETNÉK MÉÉÉG TÖBBET??? -Hát, végül is, igaza van, jogos... Komolyan, most vagy én vagyok ennyire gyengeelméjű (efelől nincs kétségem...), vagy tényleg ennyire nagy a postai dömping, és ennyire le van szegény dolgozók (amúgy penge) agya amortizálva... Minden esetre kimozdított a nyugalmi állapotomból a királyfi. Azt hiszem, én meg a mögöttem tolongó népséget hoztam ki a béketűréséből. Csoda, hogy el nem küldtek -elsőbbségivel, avagy simán- melegebbre ebből a hideg télből...</p>rich