1.0eszti blogjahttps://eszti.cafeblog.hue s z t ihttps://eszti.cafeblog.hu/author/eszti/<a href="https://eszti.cafeblog.hu/files/2013/03/23139101eb6b2199e5b2ace5ad79e861.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-324" src="https://eszti.cafeblog.hu/files/2013/03/23139101eb6b2199e5b2ace5ad79e861.jpg" alt="" width="465" height="577" /></a>   <p style="text-align: justify">Figyelem! A következő sorokban a nyugalom megzavarására alkalmas, vizuális típusok számára erős látáskárosodást okozó képkockák lakoznak! Eszter lángelme. Vagyis inkább lángol a feje, mintsem elme lakozna benne... Eszter makacs. Önfejű. Szeret a saját kárán tanulni. Nem fogadja meg senki tanácsát. Pedig Gyuriét meg kellett volna. Amikor azt mondta, hogy "Ne fürgyé leee!!!". Fürödni szerettem volna. Meg is nyitottam a vizet, elkezdtem teleengedni a kádat. Amikor már megfelelő volt a vízszint, gondoltam, most már belemászok, nem strázsálok a kád mellett. De hát ugye fürödni normális(?!?!?!) ember laptop és telefon nélkül nem megy, ez evidens. Na, én most kivételesen a laptopomat megkíméltem a gőzfürdőtől, viszont hát a telefon azért mégiscsak elengedhetetlen. Ha netalántán bele akarnék fulladni a kádba, azért a vízi mentő szakszolgálatot mégis csak tudjam riasztani előtte. Szóval a telefon jött velem. Ezzel nem is lenne olyan nagy baj. Mivel megvan a fix, jól bevált kis helye. Kellően távol a kádtól, hogy víz lehetőleg ne érje, de mégis kellően közel ahhoz, hogy meghalljam a nagy csobogás-locsogás közben is, ha csörög. Ez a hely a fürdőszobaszekrényen van. Igen ám, de Eszter ma nem követte a jól bevált protokollt. Amíg lehámozta magáról a fürdőköpenyt, az időre a telefont a (még be nem üzemelt - azért annyi esze volt, mégsem a forró) radiátor tetejére tette. Igen ám, de a radiátor a kád közvetlen közelében van. A kád pedig tele volt vízzel. Korai még a mosoly. Murphy törvényének azért még nem kellett volna szükségszerűen bekövetkeznie. Nem vagyok az a kapkodós fajta. Nem szoktam semmit leverni, elejteni. Sőt, többnyire nincs gondom a távolságok felmérésével, egy tárgy megfogásával sem. Igen ám, de az ördög a részletekben rejtőzik. Szóval, ahogy Eszter a kis habtestét kiburkolta a köntösből, ha -többek bánatára- nem is a 230-cal, de feltöltődött elektromossággal. És ahogy így, felvillanyozva, kicsi kezét óvatosan, de nyílegyenesen a telefon után irányította, az öntött vas radiátor úgy, de úgy megb...a, akarom mondani finoman és nőiesen, szexuális kontAKTUSt létesítettek egymással. A kis románc következménye egy eget rengető üvöltés és egy nagyon heves kézmozdulat lett. Mondanom sem kell, hogy ezzel egyidejűleg, térben és időben is párhuzamosan, a telefonom gyönyörű, kecses ívben halálugrásba kezdett, mely mélybúvárkodásban teljesedett ki. Ha a vízi mentő szakszolgálatot életképes telefon hiányában nem is tudtam hívni, megpróbáltam felidézni magamban az elsősegélyen tanultakat, és minden erőmmel azon igyekeztem, hogy újraélesszem, életben tartsam a kis vízi hullámat. Elővettem a hajszárítót. Okulva az előbbiekből, azt már inkább a fürdőszobától legtávolabb eső konnektorba dugtam be. Távol a radiátortól és a kádtól. Kis nyeszlett telefonomat apró (lehet, hogy a kelleténél több és kisebb...) darabokra cincáltam és nekiláttam hajszárítóval mesterséges légzésben részesíteni. Hosszabb ideig szárogattam, mint a s...ig érő, nagyon hosszú és nagyon dús hajzatomat, ami nem kis teljesítményt és türelemjátékot kívánt tőlem. Végül, amikor már úgy ítéltem meg, stabil az állapota, lekapcsolható a gépekről, akkor összelegóztam a sok kicsi alkatrészt, és csináltam belőle egy telefon kinézetű, telefonálásra nem maradéktalanul alkalmas szerkezetet. Most jön a felhívás: ha el szeretnétek érni, akkor inkább interneten keresztül próbálkozzatok. De siessetek! Nemsokára jön az esti fürdés, ahova telefon hiányában laptoppal a hónom alatt fogok bemasírozni. Ergo, azt hiszem, nem csak telefon terén kell hamarosan új után néznem...</p> <p style="text-align: justify"></p> [embed]https://www.youtube.com/watch?v=3J6BoJuBsC4[/embed]rich