eszti blogja

Oké. Aláírom. Soha nem csináltam belőle titkot, hogy a saját korosztályommal nem igazán szoktam megtalálni a közös hangot. Hogy -bár nincsenek komplexusaim- mindig is a nálam kicsit idősebb férfiakhoz vonzódtam, soha nem a velem egykorúakhoz. Mert mindig abban a tévhitben éltem, hogy a komolyság és a kor egyenes arányban állnak egymással. De mindig rá kell(ett)… Tovább »

Az eszem megáll! Igen, igen, még csak most. A látszattal ellentétben -ha lassan is, de- azért eddig forogtak a fogaskerekek. De ma átmentek sezlonyrugóba. És kiakadtak. Történt ugyanis, hogy ma kaptam egy üzenetet a facebookon. Egy általam ismeretlen pasitól. Aki -mivel szépnek és szimpatikusnak talált- ismerkedni akart velem. Ha ő lett volna az első ilyen… Tovább »

  Helló Világ! Helló blogírás! Viszlát Facebook! – Avagy a Facebooktól a Cafeblogig. Na jó, azt azért nem mondom, hogy viszlát. Nem fordulok el tőle teljesen, de a “székhelyemet” mostantól áthelyezem ide. És itt engedek betekintést az életembe, a mindennapjaimba, a mindennapi csetléseimbe-botlásaimba. És ezekkel a csetlésekkel-botlásokkal itt próbálom mosolyra és derűre fakasztani a Nagyérdeműt…. Tovább »