eszti blogja

Ahogy minden embernek egyedi, sajátos, csak őrá jellemző, senkivel össze nem keverhető, “ujjlenyomatszerű” illata van, ugyanígy veszik át a dolgaink, a használati tárgyaink is a szagunkat. A helyiségek, amikben sokat tartózkodunk, az autónk, mind-mind őrzik a lenyomatainkat, a kipárolgásainkat, és teszik ezáltal egyedülállóvá a teret. Életem (ex)Szerelmének a háza is ilyen. Valami megmagyarázhatatlan, semmihez sem… Tovább »

Nem úgy van, mint régen volt. Megváltozott a világ. Felgyorsult. Az események felpörögtek, a folyamatok pedig lerövidültek. Igaz ez mindenre, de talán a legjobban az ismerkedésre, és a társkeresésre. A mai fiúk nem udvarolnak. Persze, vannak szabályt erősítő kivételek, de a többsége nem udvarol. Vagy azért, mert nem tud, nem tudja, hogyan kell, nem tudja,… Tovább »

Szeretnék laza lenni. Szeretnék fesztelen lenni. Szeretnék szertelen lenni. Olyan, aki nem törődök semmivel. Aki nem zavartatja magát semmi miatt. Akiről leperegnek a kritikák. Aki halálos békével, örök optimizmussal tudja szemlélni a dolgokat és embereket maga körül. Szeretnék olyan lenni, aki lazán kimegy az utcára mackóalsóban. Aki nem esik kétségbe, ha a tincsei összevissza állnak…. Tovább »

  Nem vagyok hazudós. Abszolút igazságpárti vagyok, az őszinteségnek vagyok a híve. Mindig. Még akkor is, ha fáj. (Bár amikor Életem (ex)Szerelme kíméletlenül & bárdolatlanul, nyersen, egyenesen, egy az egyben vágja a pofámba a véleményét rólam, na olyankor mindig megpróbálom az ellenkező irányba presszionálni, és ennek érdekében mindig eléneklem Neki a Republic örökbecsűjét, hogy “Hazudj… Tovább »

  Akkor ezek szerint én nagyon is élek! …tegnap este átmentem Életem (ex)Párjához. Nem néztem sem azt, mennyi időt mutat az óra, de azt sem, hogy milyen műsorok lesznek a TV-ben a vizitálásom alatt. Így rosszkor időzítettem magam. Sikerült a Forma 1 idején beállítanom… Ahogy odaértem, máris -szokásomhoz híven- belelendültem a traccsolásba. Ugyan láttam, hogy… Tovább »

Nem vagyok kényes. Vagyis de. Nagyon is az vagyok. Kényes, finnyás, nyafka. Ennek ellenére a vért bírom. Nincs bajom, ha sebet látok, nem leszek rosszul egy premier plánban közvetített műtét láttán, az egyetemen a boncteremben sem csuklottam össze egyszer sem. Viszont a fájdalmat és a szenvedést nem bírom. Azt képtelen vagyok végignézni vagy elviselni. Ebből… Tovább »

  …egyik este ülök a teraszon. Már sötét volt, a lámpa fényénél olvastam – amikor zörgést hallottam a terasz mellől. Azt hittem, egy süni zörgeti a leveleket, mert van egy süncsaládunk, akik éjszakánként hangos szuszogással-röfögéssel gondoskodnak arról, hogy ne tudjak aludni. De nem süni volt. Hanem egy hatalmas, nagyjából szemétlapátnyi méretű varangyos béka araszolt lassan… Tovább »

…le kellett mennem a városba. Kánikula volt, így igyekeztem minél kevesebb ruhát magamra venni. A lehető legegyszerűbben, leglengébben öltöztem fel. Semmi cicoma, semmi fodor, semmi cirkalom. A cipőmmel sem lendítettem sokat a ruhám puritánságán. Nem erőltettem tűsarkúba a lábam, egy egyszerű lapos szandált húztam. Ennek ellenére mégis nagy feltűnést keltettem. Az autósok sorra álltak meg,… Tovább »

Az eszem megáll! Igen, igen, még csak most. A látszattal ellentétben -ha lassan is, de- azért eddig forogtak a fogaskerekek. De ma átmentek sezlonyrugóba. És kiakadtak. Történt ugyanis, hogy ma kaptam egy üzenetet a facebookon. Egy általam ismeretlen pasitól. Aki -mivel szépnek és szimpatikusnak talált- ismerkedni akart velem. Ha ő lett volna az első ilyen… Tovább »

  Van a lány. Az ambivalens. Az ellentétes. Az ellentmondásos. A kettős. Pro is, kontra is. Vica, és verza. Sima, és fordított. Színe, és visszája. Fekete, és fehér. A gőgös, dölyfös, fennhéjázó. A szolid, szerény, kedves. A bátor. És a félénk. Az erős. És a gyenge. A céltudatos. És az elesett. A kevély. A szerény…. Tovább »